Nem akartam lemaradni Párizs legjobb Pop Art kiállításáról, ezért a múlt hétvégén, ismét ellátogattam a Fondation Louis Vuitton-ba. A „Pop forever, Tom Wesselmann & …” című kiállítás már régóta terveim között szerepelt.
A különleges esemény az amerikai Tom Wesselmann (1931-2004), a Pop Art egyik kiemelkedő alakja előtt tiszteleg.
Több mint 150 műalkotást láthatunk tőle és más művészektől.
Bevallom, a Pop Art hallatán a mai napig egyedül Andy Warhol neve ugrott be, akitől régebben a londoni Tate Modern-ben volt szerencsém látni egy emlékezetes kiállítást. Tom Wesselmann műveit nem ismertem. Pedig egy olyan művész volt ő, aki merész és provokatív alkotásaival mély hatást gyakorolt erre a ma is élő és virágzó művészeti irányzatra.
Újraértelmezte a klasszikus művészeti műfajokat, mint a csendélet és az aktot.
Alkotásaiba beépítette a popkultúra elemeit, reklámokat és hétköznapi tárgyakat.
Merész és színes alkotásokat hozott létre.
Munkáiban gyakran kombinálta a festészetet és a szobrászatot, emellett kollázsokat és 3D-s installációkat is készített. Wesselmann legismertebb sorozatai, mint a „Great American Nudes” és a „Still Lifes”, a műfaj mérföldköveivé váltak, legtöbbje a női alakot ábrázolja provokatív és érzéki módon.
Műveit gyakran kritizálják explicit természetük miatt.
„Great American Nude” sorozat részeként ezek a festmények a női testet idealizált és stilizált formában ábrázolják.
Az arc részletei gyakran elmosódnak vagy teljesen hiányoznak,, sokszor csak a száj, mint a női arcvonás egyik domináns része jelenik meg, ami a szexualitás és a vágy szimbólumaként értelmezhető.
De túl Wesselmann művészetén túl a kiállítás bemutatja a Pop Art különböző korszakait és annak folytatását a mai napig. Külön figyelmet érdemel Andy Warhol Shot Sage Blue Marilyn című alkotása, amely szintén szerepel a kiállításon. Warhol híres Marilyn Monroe-portréja a Pop Art egyik legikonikusabb műve, amely a kultúra és a média hatását tükrözi. Ezt a festményt 2022 májusában 195 millió dollárért adták el, ami csak még inkább megerősíti a Pop Art örök érvényűségét.
Derrick Adamstól Andy Warholig, KAWStól Jeff Koonsig, a kiállítás egy izgalmas párbeszédet teremt tehát a múlt és a jelen között.
Wesselmann művészete megnyitotta az utat olyan művészek előtt, mint Jeff Koons, aki szintén a fogyasztás és a tömegmédia kérdéseit feszegeti műveiben.
Wesselmann művészete a popkultúra és a reklámok hatását ötvözi a klasszikus festészeti formákkal, és olyan műalkotásokat hozott létre, amelyek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem kérdéseket is felvetnek a fogyasztói társadalomról és annak hatásairól.
Beszéljünk egy kicsit a helyszínről: a Fondation Louis Vuitton: Építészetileg tökéletesen illeszkedik a modern művészeti alkotásokhoz. Nem véletlenül, minden Párizsba látogató ismerősömnek ajánlom jöjjön ide. A tágas terek olyan élményt nyújtanak, amelyben a Wesselmann monumentális festményei és 3D-s installációi valóban kibontakozhatnak.
A múlt és a jelen találkozása különösen nagy élmény azoknak, akik érdeklődnek a 20. századi kultúra és művészetek fejlődése iránt.
Bár ez a kiállítás hamarosan véget ér, a Fondation Louis Vuitton minden szempontból megér egy látogatást, mindig izgalmasabbnál izgalmasabb kiállításokkal várja a művészetek imádóit!
Párizs művészeti kiállításainak gazdagsága a világon egyedülálló. Közülük az egyik legnagyszerűbb volt a majd 200 jelentős francia és orosz műalkotást bemutató Morozov kollekció 2022 ben, mely során a több emeleten átívelő időutazás keretében a legnagyobb impresszionista és avantgárd festőművészekkel találkozhattunk.
Mihaïl Morozov (1870-1903), a család legidősebb tagja, 32 éves korában halt meg. Nemcsak családi vállalkozását növelte, de mindenekelőtt felismerte a modern művészetek fontosságát, Párizsban a legnevesebb műkereskedőket és kritikusokat kereste fel. Kép: Valentin Sérov (1865-1911) Ivan Abramovich Morozov portréja, Moszkva, 1910
Húgom, Tamara, a nagyobb párizsi múzeumokat már kívülről ismeri, így most a legutóbbi látogatatása során az impozáns, 2006-ban, egy 85 éves Frank Gehry sztárépítész által tervezett csupa üveg Louis Vuitton Alapítvány múzeumát ajánlottam neki. Az Eiffel-torony és a La Défense negyede között elhelyezkedő extravagáns épület önmagában is megér egy vizitet. Akár egy csodálatos imbolygó vitorlás hajó (vagy mások szerint jéghegy), Franciaország kultúra és a művészetek iránti elhivatottságát jelképezi. A szokatlan forma jól tükrözi az alapítvány egyedülálló, újító szellemét: az üveg légiességet, világosságot ad, mindezt úgy, hogy az tökéletesen illeszkedik környezetébe. Itt látható a Louis Vuitton-t is gyártó, Bernard Arnauld iparmágnásnak és szenvedélyes műgyűjtőnek 20. századi és kortárs alkotásokból álló műgyűjteménye, továbbá kortárs időszaki kiállításokat és kulturális rendezvények is rendeznek benne. Érdekesség, hogy a csupa üveg múzeum tulajdonjoga 50 év múlva átszáll Párizs városára!
Férjemmel, a Louis Vuitton Alapítvány múzeumának bejárata előtt, 2021 novemberében.
Az alapítvány impozáns termeiben pompás érzés bámészkodni, a tetőteraszról pazar kilátás nyílik Párizsra. Ha van időm, gyakran megiszom itt egy csésze teát, a gyerekek fagyiznak a sok szépég után. Rengeteg emlék fűz ide, és aki a Latin negyed vagy a Montmartre után a modern Párizshoz is közel szeretne kerülni, legalább egyszer jöjjön el! A múzeum a francia királyok egykori vadászterületén elhelyezkedő Bois de Boulogne 19. századi 850 hektáros parkjában található, amely Nyugat-Párizs legnagyobb pihenőhelyének számít. A központi, egyes metróval könnyen megközelíthető.
A kiállítás bejáratánál sorban állva a „Tárulj, szezám!” effektus lép működésbe a festészetért rajongók körében, akár egy kincses barlang előtt. Megtudjuk, hogy a fiatalon elhunyt műgyűjtő, Mihail Morozov (1870-1903) 39 francia művet szerzett, halála után pedig fivére, Iván (1871-1921) folytatta a gyűjtést. Az orosz testvérpár összesen 230 festményt és szobrot birtokolt a párizsi impresszionizmusról és avantgárdról, 430-at az oroszból. Ám a világ egyik legszebb gyűjteménye az első világháború és az orosz forradalom után kis híján teljesen elveszett: 1918-ban a műveket, csakúgy, mint a szintén textiliparos Szergej Shchukin (1854- 1936) gyűjteményét, államosították, majd az 1930-as évektől bekerültek az Ermitázs Múzeum, a Puskin Szépművészeti Múzeum és a Tretyakov Galéria gyűjteményébe. A múzeumok között szinte véletlenszerűen osztották szét a két nagy műgyűjtő és textiliparos XIX. század végi gyűjteményét.
Egészen 2017-ig, az első kolosszális párizsi Shchukin kiállításig (amit 1,2 millió látogató járt végig szintén a Louis Vuitton Alapítvány rendezésében), a képek pontos származását nem lehetett megállapítani. Hosszú tudományos kutatási folyamat eredményeképp ekkor tisztázódott a festmények hovatartozása. A párizsi Morozov-gyűjteménybe 200 alkotást választottak ki. Oroszország három múzeumában hosszú ideig féltve őrzött lélegzetelállító Matisse-ok, Monet-k, a radikális kubista Picasso vagy Gauguin-ek keltek útra Párizs felé. „Nem kevesebb, mint 40 konvojra volt szükség Moszkvából és Szentpétervárról, hogy a Morozov fivérek látványos együttesét a Bois de Boulogne-ba hozzuk” – mondta egy interjúban Jean-Paul Claverie, a Louis Vuitton alapítvány ügyvezetője.
Lássuk akkor a képeket! Ivan Morozovnál Paul Cézanne központi szerepet játszott a modern művészet megértésében. 1907-ben, nem sokkal Cézanne halála után fedezte fel a mestert, akinek a formák leegyszerűsítéséről szóló szlogenjét a kubisták is bőségesen átveszik majd: „A természetet hengerrel, gömbbel, kúppal ábrázoljuk.” Iván Morozov féltve őrizte Cézanne alkotásait, a mestertől birtokában lévő tizennyolc festményt hálószobája melletti privát szekrényben helyezte el. Párizsba tizenhét festményt hoztak tőle, köztük néhány gyönyörű portrét, csendéletet és tájképet találunk.
Számos olyan nagy mester festményét, mint amilyen Renoir, Picasso, Monet, Matisse vagy akár Van Gogh, most először mutatnak be Párizsban! Ezeket a képeket Oroszországon kívül eddig még máshol nem csodálhatták meg a látogatók. Majdnem minden nagy név egy-egy termet kap, a magyarázat mindenütt franciául van csak, ezért érdemes kis hallgatókészüléket venni, annak, nem érti a nyelvet.
Cézanne, Paul – Still Life with a Curtain, Hermitage Múzeum kb. 1898
A testvérek közül a legidősebb, Mihail Morozov, 1901-ben bemutatta Vincent Van Gogh munkásságát Oroszországban. Nyolc évvel később Ivan egy szokatlan festményre tett szert, aminek a Louis Vuitton Alapítvány egy külön termet szentel. Majd öt perces sort álltunk ki a múzeumon belül, hogy bejussunk! Ez a kép azért is különleges, mivel a festmény egy metszetről készült, amely Gustave Doré rajzát, „A foglyok körét” másolja. Egy korabeli kritikus ezt írta: „Gustave Doré magával ragadja magasztos fantáziájával, amely annyira alkalmas arra, hogy lefordítson mindent, ami a közönséges szem elől elkerül: az emberiség drámai látványainak nagyszerű költészetét.” Van Gogh néhány hónappal később a kép megfestése után meghalt.
A képen nem egy megélt jelenetről van szó, inkább egy elképzeltről. 1890-ben járunk, és Vincentet a Saint-Rémy-i pszichiátriai intézetbe zárják, mély pszichés hanyatlásban van. Ezt írta testvérének, Theónak: „A vágyam, hogy elmenjek innen, most már abszolút. Levegőre van szükségem, megviseltnek érzem magam az unalomtól és a bánattól.” Mégis ő kérte internálását, miután megcsonkította a fülét. Az egyetlen lehetséges menekvés pedig szokás szerint az alkotás jelentette számára. A képen: Vincent Van Gogh: A rabok köre (1890)
Összesen közel 200 impresszionista és modern festmény utazott el tehát a Louis Vuitton Alapítványhoz, egy egyedülálló találkozóra a múzeum szívében. A két testvérnek igen jó szeme volt, jó érzékkel gyarapították a családi gyűjteményt. Mihail 1902-ben megvásárolt egy festményt, amely az akkor szinte ismeretlen, Pierre Bonnardot-tól. Iván 1905 és 1913 között nem kevesebb, mint tizenhárom festményt szerez be ugyanettől a művésztől, emellett öt további alkotást is rendelt.
A téma egy napsütéses délutánt idéz, talán Saint -Tropez-ben. Az a néhány ember, aki megeleveníti a kompozíciót, keresi a fák árnyékát. Morozov ezt a sort később még több Bonnard panellel egészítette ki, amelyek az évszakokat képviselik.
A monumentális, három részre tagolt mű az orosz iparos magánkastélyába belépve fogadta a látogatót. A triptichon célja, hogy elmerítse a kastélyba belépőt ebben a hangulatos festményben. Figyeljük meg, hogy a dekoratív erő mennyire magával ragadó ennél a négy méter hosszan elnyúló alkotásnál.
Az expozíció nem kevesebbet kínál, mint Manet, Rodin, Pissarro, Lautrec, Sisley, Cézanne, Gauguin, Bonnard, Denis, Maillol, Malévitch, Outkine vagy Sarian egy helyen! A képen sorrendben: Monet, Van Gogh, Renoir.
Miután húgom a kiállításról lelkesen tért vissza, mi rá egy hétre mentünk el megnézni. Gazdag kulturális utazáson vettünk részt, lélegzetelállítónál lélegzetelállítóbb termeket felfedezve. Picasso, Monet, Cézanne, Gauguin, Renoir, de Vroubel, Malevics, Repin, Maurice Denis vagy Sérov … a festészet összes nagy mesterét megtaláljuk ebben a hihetetlen gyűjteményben! Tájkép, portré, csendélet, valamint monumentális festmények váltják egymást, csak úgy hipnotizálnak bennünket. Hamarosan családom további tagjai következnek: lányommal, fiammal és édesanyámmal is tervezem, hogy elmegyünk majd, ő karácsony előtt jön ki egy pár napra hozzánk. Izgatottan várom, mi lesz a véleményük, mert a sok szépséggel nem lehet betelni! A múzeum után sétálunk majd a Bois de Boulogne-ban, kacsákat etetünk a tóban, feltehetőleg célba vesszük a gyalog is elérhető Diadalívet, hogy a karácsonyi fényekben úszó Champ Elysée varázslatos hangulata kárpótoljon bennünket a tudatért, hogy a mi nappalink falán sohasem lóghat eredeti Monet.
A modern művészet ikonjait összegyűjtő egyedülálló kiállítást 2022. február 22-ig lehetett megtekinteni. A róla szóló könyv itt megvásárolható (már csak francia nyelven kapható)
Egy porcelán lufikutya dekoráció a nappaliban vagy egy meghökkentően modern Jeff Koons tervezte tányéron felszolgált torta, netán kávézgatás a háromcsillagos séf, Guy Savoy tervezte bögréből…? Nem kevesebbet ígér a Bernardaud porcelán manufaktúra.
Limoges mellett, Oradour-sur-Glane-ben található a Bernardaud manufaktúra, amelynek több száz dolgozója évente négymillió porcelántárgyat gyárt, nagy részét exportra. Egy teáskanna több mint ötven kézen is átmegy, mielőtt elnyeri végleges formáját, és egy hét, amire elkészül.
Üdvözöllek a blogomon, amely a francia dizájn és "Art de vivre" kínálatából számomra inspiráló ikonikus és kortárs különlegességeket mutatja be Nektek!
