Louis Vuitton Alapítvány múzeuma a festmények szerelmeseinekKiemelt
Párizs művészeti kiállításainak gazdagsága a világon egyedülálló. Közülük az egyik legnagyszerűbb volt a majd 200 jelentős francia és orosz műalkotást bemutató Morozov kollekció 2022 ben, mely során a több emeleten átívelő időutazás keretében a legnagyobb impresszionista és avantgárd festőművészekkel találkozhattunk.
Húgom, Tamara, a nagyobb párizsi múzeumokat már kívülről ismeri, így most a legutóbbi látogatatása során az impozáns, 2006-ban, egy 85 éves Frank Gehry sztárépítész által tervezett csupa üveg Louis Vuitton Alapítvány múzeumát ajánlottam neki. Az Eiffel-torony és a La Défense negyede között elhelyezkedő extravagáns épület önmagában is megér egy vizitet. Akár egy csodálatos imbolygó vitorlás hajó (vagy mások szerint jéghegy), Franciaország kultúra és a művészetek iránti elhivatottságát jelképezi. A szokatlan forma jól tükrözi az alapítvány egyedülálló, újító szellemét: az üveg légiességet, világosságot ad, mindezt úgy, hogy az tökéletesen illeszkedik környezetébe. Itt látható a Louis Vuitton-t is gyártó, Bernard Arnauld iparmágnásnak és szenvedélyes műgyűjtőnek 20. századi és kortárs alkotásokból álló műgyűjteménye, továbbá kortárs időszaki kiállításokat és kulturális rendezvények is rendeznek benne. Érdekesség, hogy a csupa üveg múzeum tulajdonjoga 50 év múlva átszáll Párizs városára!
Az alapítvány impozáns termeiben pompás érzés bámészkodni, a tetőteraszról pazar kilátás nyílik Párizsra. Ha van időm, gyakran megiszom itt egy csésze teát, a gyerekek fagyiznak a sok szépég után. Rengeteg emlék fűz ide, és aki a Latin negyed vagy a Montmartre után a modern Párizshoz is közel szeretne kerülni, legalább egyszer jöjjön el! A múzeum a francia királyok egykori vadászterületén elhelyezkedő Bois de Boulogne 19. századi 850 hektáros parkjában található, amely Nyugat-Párizs legnagyobb pihenőhelyének számít. A központi, egyes metróval könnyen megközelíthető.
A kiállítás bejáratánál sorban állva a „Tárulj, szezám!” effektus lép működésbe a festészetért rajongók körében, akár egy kincses barlang előtt. Megtudjuk, hogy a fiatalon elhunyt műgyűjtő, Mihail Morozov (1870-1903) 39 francia művet szerzett, halála után pedig fivére, Iván (1871-1921) folytatta a gyűjtést. Az orosz testvérpár összesen 230 festményt és szobrot birtokolt a párizsi impresszionizmusról és avantgárdról, 430-at az oroszból. Ám a világ egyik legszebb gyűjteménye az első világháború és az orosz forradalom után kis híján teljesen elveszett: 1918-ban a műveket, csakúgy, mint a szintén textiliparos Szergej Shchukin (1854- 1936) gyűjteményét, államosították, majd az 1930-as évektől bekerültek az Ermitázs Múzeum, a Puskin Szépművészeti Múzeum és a Tretyakov Galéria gyűjteményébe. A múzeumok között szinte véletlenszerűen osztották szét a két nagy műgyűjtő és textiliparos XIX. század végi gyűjteményét.
Egészen 2017-ig, az első kolosszális párizsi Shchukin kiállításig (amit 1,2 millió látogató járt végig szintén a Louis Vuitton Alapítvány rendezésében), a képek pontos származását nem lehetett megállapítani. Hosszú tudományos kutatási folyamat eredményeképp ekkor tisztázódott a festmények hovatartozása. A párizsi Morozov-gyűjteménybe 200 alkotást választottak ki. Oroszország három múzeumában hosszú ideig féltve őrzött lélegzetelállító Matisse-ok, Monet-k, a radikális kubista Picasso vagy Gauguin-ek keltek útra Párizs felé. „Nem kevesebb, mint 40 konvojra volt szükség Moszkvából és Szentpétervárról, hogy a Morozov fivérek látványos együttesét a Bois de Boulogne-ba hozzuk” – mondta egy interjúban Jean-Paul Claverie, a Louis Vuitton alapítvány ügyvezetője.
Lássuk akkor a képeket! Ivan Morozovnál Paul Cézanne központi szerepet játszott a modern művészet megértésében. 1907-ben, nem sokkal Cézanne halála után fedezte fel a mestert, akinek a formák leegyszerűsítéséről szóló szlogenjét a kubisták is bőségesen átveszik majd: „A természetet hengerrel, gömbbel, kúppal ábrázoljuk.” Iván Morozov féltve őrizte Cézanne alkotásait, a mestertől birtokában lévő tizennyolc festményt hálószobája melletti privát szekrényben helyezte el. Párizsba tizenhét festményt hoztak tőle, köztük néhány gyönyörű portrét, csendéletet és tájképet találunk.
Számos olyan nagy mester festményét, mint amilyen Renoir, Picasso, Monet, Matisse vagy akár Van Gogh, most először mutatnak be Párizsban! Ezeket a képeket Oroszországon kívül eddig még máshol nem csodálhatták meg a látogatók. Majdnem minden nagy név egy-egy termet kap, a magyarázat mindenütt franciául van csak, ezért érdemes kis hallgatókészüléket venni, annak, nem érti a nyelvet.
A testvérek közül a legidősebb, Mihail Morozov, 1901-ben bemutatta Vincent Van Gogh munkásságát Oroszországban. Nyolc évvel később Ivan egy szokatlan festményre tett szert, aminek a Louis Vuitton Alapítvány egy külön termet szentel. Majd öt perces sort álltunk ki a múzeumon belül, hogy bejussunk! Ez a kép azért is különleges, mivel a festmény egy metszetről készült, amely Gustave Doré rajzát, „A foglyok körét” másolja. Egy korabeli kritikus ezt írta: „Gustave Doré magával ragadja magasztos fantáziájával, amely annyira alkalmas arra, hogy lefordítson mindent, ami a közönséges szem elől elkerül: az emberiség drámai látványainak nagyszerű költészetét.” Van Gogh néhány hónappal később a kép megfestése után meghalt.
Összesen közel 200 impresszionista és modern festmény utazott el tehát a Louis Vuitton Alapítványhoz, egy egyedülálló találkozóra a múzeum szívében. A két testvérnek igen jó szeme volt, jó érzékkel gyarapították a családi gyűjteményt. Mihail 1902-ben megvásárolt egy festményt, amely az akkor szinte ismeretlen, Pierre Bonnardot-tól. Iván 1905 és 1913 között nem kevesebb, mint tizenhárom festményt szerez be ugyanettől a művésztől, emellett öt további alkotást is rendelt.
A monumentális, három részre tagolt mű az orosz iparos magánkastélyába belépve fogadta a látogatót. A triptichon célja, hogy elmerítse a kastélyba belépőt ebben a hangulatos festményben. Figyeljük meg, hogy a dekoratív erő mennyire magával ragadó ennél a négy méter hosszan elnyúló alkotásnál.
Miután húgom a kiállításról lelkesen tért vissza, mi rá egy hétre mentünk el megnézni. Gazdag kulturális utazáson vettünk részt, lélegzetelállítónál lélegzetelállítóbb termeket felfedezve. Picasso, Monet, Cézanne, Gauguin, Renoir, de Vroubel, Malevics, Repin, Maurice Denis vagy Sérov … a festészet összes nagy mesterét megtaláljuk ebben a hihetetlen gyűjteményben! Tájkép, portré, csendélet, valamint monumentális festmények váltják egymást, csak úgy hipnotizálnak bennünket. Hamarosan családom további tagjai következnek: lányommal, fiammal és édesanyámmal is tervezem, hogy elmegyünk majd, ő karácsony előtt jön ki egy pár napra hozzánk. Izgatottan várom, mi lesz a véleményük, mert a sok szépséggel nem lehet betelni! A múzeum után sétálunk majd a Bois de Boulogne-ban, kacsákat etetünk a tóban, feltehetőleg célba vesszük a gyalog is elérhető Diadalívet, hogy a karácsonyi fényekben úszó Champ Elysée varázslatos hangulata kárpótoljon bennünket a tudatért, hogy a mi nappalink falán sohasem lóghat eredeti Monet.
A modern művészet ikonjait összegyűjtő egyedülálló kiállítást 2022. február 22-ig lehetett megtekinteni. A róla szóló könyv itt megvásárolható (már csak francia nyelven kapható)
IDE KATTINTVA foglalhattok jegyet a múzeum állandó kiállításaira
Ha tetszett ez a cikkem, akkor olvasd el ezt is: Varázslat a Moulin Rouge-ban
