Egy nap Chantilly kastélyában
Egyetlen órányi autóútra Párizsból – Chantilly nem volt ismeretlen számomra: több mint húsz éve jártam ott először, egy havas, csendes téli napon. Most koranyáron tértem vissza – családdal, napsütésben. A hely ugyanolyan varázslatos, mint akkor.
Virágok között – Les Journées des Plantes
Ezúttal a híres kertészeti vásár, a Journées des Plantes miatt indultunk útnak, amelyet évente kétszer rendeznek meg a kastély parkjában. A hangulat meseszerű volt – a kastély udvarán korhű ruhában énekeltek, vívtak, és bár lógott az eső lába, szerencsére megúsztuk.
Kóstoltunk tejszínhabot is – a város neve, chantilly, tejszínhabot jelent, hiszen itt találták fel! Fagylalttal vagy csak önmagában, tölcsérben kínálták – különlegesen krémes volt.
A kert tele volt virágokkal, az emberek kis kocsikon húzták maguk után a frissen vásárolt cserepes növényeket. Férjemet nehezen tudtam lebeszélni arról, hogy rózsapalántákat vásároljon – pedig otthon ebből sincs hiány.
A kastély – időutazás minden szobában
A falakat kárpitok borították, aranyozott bútorok, pompás csillárok minden szobában.
A könyvtár – több mint 13 000 kötettel – valódi különlegesség.
Számomra mégis az étkező, La Galerie des Cerfs, jelentette a kastély fénypontját – ritkán látni ennyire elegáns terítést. A francia etikett szerint az evőeszközöket lefelé fordítva helyezik el milliméter pontossággal a helyükre.
Hercegek, festmények és legendák
A kápolnában vetített rövidfilmből megtudtuk, hogy a kastélyt a francia forradalom idején szinte porig rombolták, így később újra kellett építeni. A forradalom előtt olyan előkelő vendégek is megfordultak itt, mint XIV. Lajos. A Napkirály látogatására hatalmas előkészületek zajlottak, a szervezés François Vatel (1631–1671) udvarmester vállát nyomta. Vatel emberfeletti energiával próbált megfelelni az elvárásoknak, de a friss hal szállításának késése miatt kétségbeesésében véget vetett életének – nem sejtve, hogy a szállítmány végül időben megérkezik. Története máig a francia konyhaművészet tökéletességre való törekvésének szomorú szimbóluma.
Művészet minden falon
A kastély nemcsak történelmi helyszín, hanem egyedülálló művészeti gyűjtemény is. A Musée Condé a Louvre után a második legnagyobb klasszikus festménykollekcióval büszkélkedik Franciaországban. Tizenhárom éves fiam nagy örömmel ismerte fel Richelieu bíboros portréját – mintha csak most lépett volna ki Dumas regényéből.
A természet nyugalma – park és erdő
A kert, amelyet André Le Nôtre, a Versailles-i park tervezője álmodott meg, tökéletes piknikhez, sétákhoz, a csatornák, a szimmetria, a madárcsicsergés együtt adja a táj varázsát.
Nagylányom már a nap elején kiszúrt magának egy kaktuszt az egyik standon – estére vissza kellett mennünk érte.
A lovak világa
A kastély mellett található istállóban rendezték be a Le musée vivant du Cheval-t (élő ló múzeumot) – ez Európa egyik legnagyobb fejedelmi istállója. Nemcsak a mérete lenyűgöző, de az is, mennyi információval és élménnyel gazdagítja a látogatókat.
Interaktív táblákon megismertük a különböző lófajtákat – a gyerekek is élvezték, de mi is sok újat tanultunk. Lányom például beleült egy régi nyeregbe, megismerve, hogy valaha a hölgyek milyen pózban ültek a lovon.
Chantilly – ahol minden érzékünk ünnepel
Chantilly nem csak egy kastély, nem csak egy vásár. Az egész napos élmény egyesíti a természetet, a történelmet, a művészetet és a gasztronómiát, egy olyan hely, ahonnan az ember kellemesen elfáradva, mégis felfrissülten tér haza.
Számunkra bizonyos, hogy nem ez volt az utolsó látogatás – legközelebb remélem, a szüleimet is elhozhatom ide.
Ide kattintva tudtok a kastélyba jegyet foglalni! Weboldalukhoz katt ide !
https://gyg.me/vsERICBVHa tetszett ez a cikkem, akkor olvasd el ezt is: Egy természetes dekor Provence-ból
