Egy nap Chantilly kastélyában

Egyetlen órányi autóútra Párizsból – Chantilly nem volt ismeretlen számomra: több mint húsz éve jártam ott először, egy havas, csendes téli napon. Most koranyáron tértem vissza – családdal, napsütésben. A hely ugyanolyan varázslatos, mint akkor.

Virágok között – Les Journées des Plantes
Ezúttal a híres kertészeti vásár, a Journées des Plantes miatt indultunk útnak, amelyet évente kétszer rendeznek meg a kastély parkjában. A hangulat meseszerű volt – a kastély udvarán korhű ruhában énekeltek, vívtak és bár lógott az eső lába, szerencsére elkerült bennünket a rossz idő.

Kóstoltunk tejszínhabot is – a város neve, chantilly, tejszínhabot jelent, hiszen itt találták fel! Fagylalttal vagy csak önmagában, tölcsérben kínálták – különlegesen krémes volt.

A kert tele volt virágokkal, az emberek kis kocsikon húzták maguk után a frissen vásárolt cserepes növényeket. Férjemet nehezen tudtam lebeszélni arról, hogy rózsapalántákat vásároljon – pedig otthon rózsából nincs hiány, és a fő célunk a kastély megtekintése volt.

A kastély – időutazás minden szobában
A falakat kárpitok borították, aranyozott bútorok, pompás csillárok díszítették a szobákat.



A könyvtár – több mint 13 000 kötettel – valódi különlegesség.

Számomra mégis az étkező volt a kastély fénypontja – ritkán látni ennyire elegáns terítést. A francia etikett szerint az evőeszközök pengéje befelé néz, és minden milliméter a helyén van.

Hercegek, festmények és legendák
A kápolnában vetített rövidfilmből megtudtuk, hogy a kastélyt a francia forradalom idején szinte porig rombolták, így később újra kellett építeni. A forradalom előtt olyan előkelő vendégek is megfordultak itt, mint XIV. Lajos. A Napkirály látogatására hatalmas előkészületek zajlottak, amelyek François Vatel (1631–1671) udvarmester vállát nyomták. Vatel emberfeletti energiával próbált megfelelni az elvárásoknak, de a friss hal szállításának késése miatt kétségbeesésében véget vetett életének – nem sejtve, hogy a szállítmány végül időben megérkezett. Története máig a francia konyhaművészet tökéletességre való törekvésének szomorú szimbóluma.

Művészet minden falon
A kastély nemcsak történelmi helyszín, hanem egyedülálló művészeti gyűjtemény is. A Musée Condé a Louvre után a második legnagyobb klasszikus festménykollekcióval büszkélkedhet Franciaországban. 13 éves fiam nagy örömmel ismerte fel Richelieu bíboros portréját – mintha csak most lépett volna ki Dumas regényéből.

A természet nyugalma – park és erdő
A kert, amelyet André Le Nôtre, a Versailles-i park tervezője álmodott meg, tökéletes hely egy piknikhez vagy sétához. A csatornák, a szimmetria, a madárcsicsergés együtt adja a táj varázsát.

Lányom a nap elején kiszúrt magának egy kaktuszt az egyik standon – estére vissza kellett mennünk érte. Most is ott díszeleg az ablakában.

A lovak világa – Élő Ló Múzeum
A kastély mellett található istállóban rendezték be az Élő Ló Múzeumot – ez Európa egyik legnagyobb fejedelmi istállója. Nemcsak a mérete lenyűgöző, hanem az is, mennyi információval és élménnyel gazdagodhat itt az ember.

Különböző lófajtákat ismerhettünk meg, interaktív táblákon és kiállításokon keresztül – a gyerekek is élvezték, de mi is sok újat tanultunk. Például azt, hogy a hölgyek régen hogyan ültek a lovon.
Chantilly – ahol minden érzéked ünnepel
Chantilly nemcsak egy kastély, nemcsak egy vásár. Ez egy egész napos élmény, amely egyesíti a természetet, a történelmet, a művészetet és a gasztronómiát. Egy olyan hely, ahonnan az ember nemcsak kellemesen elfáradva, hanem belül is felfrissülten tér haza.

Számunkra biztos, hogy nem ez volt az utolsó látogatás – legközelebb remélem, a szüleimet is elhozhatom ide.
Ide kattintva tudtok a kastélyba jegyet foglalni! Weboldalukhoz katt ide !
Ha tetszett ez a cikkem, akkor olvasd el ezt is: Egy természetes dekor Provence-ból